| |
| |
| |
|
|
| |
Az életkor előrehaladtával bizonyos mértékben módosul a BMI értelmezése, s egyre magasabb értékek még normálisnak tekinthetők. 50 éves korban például a 27-ig terjedő BMI érték még normál testalkatúnak számíthat. Hasonló a helyzet a sportolókkal (testépítők, élsportolók...). Az izomtömeg miatt az ő esetükben is kicsit eltér a testtömegindex értelmezése az átlagtól. |
|
| |
|
|
| |
2. Derékkörfogat-mérés
Mérési helye a csípőlapát felső széle és az alsó borda közötti távolság fele. A jelenlegi ajánlások szerint a metabolikus kockázat férfiaknál 94 cm, nőknél 80 cm felett fokozott. Mivel a derékkörfogat önálló rizikófaktor, ezért nem szükséges a derék/csípő arány kiszámítása (7, 11, 36). |
|
| |
|
|
| |
3. Az ideális testsúly kiszámítása
Az ideális testsúly kiszámítására többféle képlet is használatban van. Ennek oka, hogy az utóbbi években maga az "ideális testsúly" meghatározás is vitatottá vált, mivel a számításokat sok esetben a divat, nem pedig egészségügyi szempontok vezérelték.
Ezen felül azt is el kell fogadnunk, hogy testi jellemzőinkben sem vagyunk egyformák. Éppen ezért nem lehet (sőt egyáltalán nem is célszerű) mindenkire egy egyaránt vonatkoztatható sablont ráhúzni.
Ideális testsúly kalkulátor – milyen testsúly lenne egészségügyi szempontból ideális?
Az ideális testsúly kiszámítása - Egy másik módszer
Az ideális testsúly kiszámításának másik elterjedt módja, hogy a centiméterben kifejezett testmagasságból levonunk 100-at, majd a kapott értéket további 10%-kal csökkentjük, s eredményként megkapjuk az ideális testsúlyunkat. (Például: egy 167 cm magas egyén esetén az ideális testsúly: 167-100=67-6,7=60,3 kg.)
E képlet eredményeként kapott érték kicsit "engedékenyebb", mint a fenti ideális testsúly kalkulátor számítása.
|
|
|
| |
|
|
| |
4. Energiaszükséglet
Az energiaszükségletet az alapanyagcsere és a fizikai tevékenység határozza meg. A fizikai tevékenységhez szükséges energia függ az elvégzendő munka típusától, időtartamától, a munkát végző személy életkorától és testtömegétől. Az alapanyagcsere az a minimális energiamennyiség, mely a szervezet működésének fenntartásához szükséges. Örökletesen meghatározott, hormonjaink által vezérelt, minden emberre egyénileg jellemző érték. Függ a nemtől, életkortól, testtömegtől, izomtömegtől és a fizikai aktivitástól.
Ha a napi bevitt kalóriát a szervezet alapanyagcseréjének szintje alá (kb. 1200-1800 Kcal) csökkentjük, akkor a szervezet védekezni kezd, fokozatosan lecsökkenti az alapanyagcseréjét és akkor hiába eszünk kevesebbet, abból relatíve több hasznosul. A diéta abbahagyása után ez az alapanyagcsere-csökkenés még egy ideig fennáll, ezért gyors visszahízás következik be. Egy újabb diéta elkezdésekor az illető alacsonyabb alapanyagcserével indul, s az újabb fogyást még jelentősebb mértékű visszahízás követheti, végül a testsúly magasabb lesz, mint a fogyókúra megkezdésekor volt, kialakul az úgynevezett jojo effektus. Semmiféle fogyókúra esetén nem ajánlott a napi kalóriabevitelt jelentősen, az alapanyagcsere-érték alá csökkenteni
A szív- és érrendszeri betegségek megelőzéséről itt olvashat.
|
|
|
|
|
 |
|
|